Története

A magyar Szent István Ház Róma nyugati részén, a Gianicolo domb mögött elterülő lankás, alapvetően kertvárosi hangulatot idéző Monteverde Nuovo negyedben található. A via Casalettot körülölelő zöld kertek idilli hangulata kiváló lehetőséget nyújt a testi és lelki felüdülésre. A mindössze kétszáz méterre fekvő via dei Colli Portuensi hömpölygő forgataga viszont minden nagyvárosi igényt kielégítő üzletekkel, kávézókkal és hangulatos éttermekkel várja a Rómába látogatókat.

Csak kevesen gondolnák, hogy a magyar zarándokház nevéhez hűen egészen Szent István királyig vezeti vissza szellemi és lelki gyökereit. Első királyunk ugyanis a Szent Korona mellé egy másik ajándékot is kapott Rómában: a régi Szent Péter bazilika közvetlen szomszédságában sikerült megszereznie a ”kis” Szent István templomot (Santo Stefano Minore, később Santo Stefano degli Ungari), melyet a 8. században a jeruzsálemi első vértanú tiszteletére szenteltek. A templom melletti telken szent királyunk egy zarándokházat is alapított a Rómába érkező magyaroknak. Sajnos ezt a több, mint hét évszázadot megért fontos magyar érdekeltséget a 1776-ban során lebontották, amikor a mostani Szent Péter bazilika mellé új sekrestyét építettek.

A veszteséget a pápák előbb a több magyar vonatkozással rendelkező Santo Stefano Rotondo templomban a magyar Szent István kápolnával, majd pedig a Szent Péter bazilika altemplomában a Magyarok Nagyasszonya kápolnával igyekeztek kárpótolni. A zarándokház pótlásával viszont sokáig, egészen 1965-ig kellett várni és megvalósulása elsősorban az emigrációba kényszerült honfitársaink áldozatos munkájának köszönhető. Igaz, már a tiszteletreméltó Mindszenty József bíboros hercegprímás úr 1946-ban, amikor római címtemplomként megkapta a Santo Stefano Rotondo templomot, kérvényezte a mellette álló valamikori pálos kolostor magyar házzá alakítását, ez az álma akkor viszont nem teljesülhetett.

A magyar ház megalapításának a tervei akkor vettek újabb lendületet, amikor 1964-ben, a Magyar Állam és katolikus egyház közötti megállapodás értelmében a római Pápai Magyar Intézet akkori vezetőinek le kellett mondaniuk és el kellett hagyniuk a via Giulia 1. szám alatti intézetet, mivel a magyar kommunista állam „esküdt” ellenségeinek számítottak, hiszen az 50-es évek során aktív szellemi ellenállást tanúsítottak a magyar kommunista rezsimmel szemben, az 56-os forradalom után pedig átmenetileg a Római Magyar Akadémiát is átvéve, menekült magyar fiatalokat szállásoltak el a kulturális intézetben.

A Pápai Magyar Intézet volt vezetői, Zágon József és Mester István prelátusok segítésére a Gondviselés Fay Erzsébet személyében erős pártfogót küldött. A szintén emigrációban élő hölgy, a dúsgazdag angol Lord Duncan Oliver örököse, miután Mészáros Tibor svájci magyar lelkész révén értesült a Rómában kialakult helyzetről, rendkívüli ajánlatott tett a nehéz helyzetbe került magyar papoknak: amennyiben sikerül Rómában telket szerezniük, házat építtet a magyarok számra, hogy Szent István álma a magyarok római jelenlétéről új formát ölthessen és tovább éljen.

Zágon József és Mester István atyáknak a via del Casaletton, egy 17. századi udvarház földterületét megosztva sikerült telket vásárolniuk, ahol 1966. november 19-én, Szent Erzsébet ünnepén Fay Erzsébet jelenlétében megtörtént az ünnepélyes alapkőletétel. Az adományozó olaszországi barátai révén maga irányította az építkezést. Zágon József, kérésének engedve, módosította az eredeti elképzelését úgy, hogy az épülő magyar ház ne csak papi intézmény legyen, hanem zarándokház is, így a vendégforgalomból származó bevétellel biztosított legyen a ház fenntartása is. Az eredetileg magyar udvarház formáját tükröző terveket a városi hatóság nem engedélyezte, így kapta a jelenlegi, az olasz modern építészet jegyeit magán viselő alakját. A Szent István Házat 1967. augusztus 20-án több ország magyar képviselőinek a jelenlétében áldották meg. Ekkor szentelték fel a ház kápolnáját is, melynek oltárasztalába magyar szentek ereklyéit helyezték el: Aachenből Szent István és Szent Imre, Roncalli bíboros ajándékaként pedig Szent Gellért ereklyéi érkeztek, majd a jezsuiták generális házából XI. Ince, a Budát felszabadíttató, boldoggá avatott pápa és a három kassai vértanú ereklyéi is ide lettek elhelyezve.

1971-ben Mester István atya fáradozásainak köszönhetően a házat egy új szárnnyal bővítették, így nagyjából egy harmaddal sikerült növelni alapterületét és befogadó képességét.

Az épület megnyitása óta a Házban tevékenykedett haláláig Prokop Péter, kalocsai születésű pap, festő és író, aki Rómában fejezte be képzőművészeti tanulmányait. Az ő alkotásai díszítik nem csak a közösségi terek és szobák falait, hanem a kápolna szentélyét is, ahol secco technikával a magyar szenteket festette meg. Az ólomkeretes üvegablakok, illetve a kápolna bejárata fölötti betonba foglalt, Szent Istvánt ábrázoló üvegablak a napfelkeltétől egészen napnyugtáig csodálatos színjátékkal töltik meg a kápolna egyszerű vonalvezetésű, modern terét.

A Szent István Ház fenntartásával Fay Erzsébet a Zágon József által vezetett Szent István Alapítványt bízta meg, aki pedig a maga részéről a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Iskolanővéreket kérte meg a Ház gondozására. Az Iskolanővérek egészen 2011-ig látták el ezt a szolgálatot több ezer magyar zarándoknak nyújtva testi és lelki felfrissülést a zarándokház falai között.

Az elmúlt három évben a Házban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) közbenjárására jelentős állami támogatásból teljeskörű felújítás valósult meg, melynek eredményeként nem csak a szobák és közösségi terek beosztása, hanem a műszaki felszereltségük és esztétikai megjelenésük is jelentős minőségi javuláson esett át. 2020. májusában az MKPK megvásárolta a Szent István Házat, de üzemeltetésével továbbra is a Szent István Alapítványt bízta meg, melynek jelenlegi elnöke Dr. Németh Norbert, a Pápai Magyar Intézet rektora, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia római ágense és az olaszországi magyar misszió főlelkésze.

2021-ben az új tulajdonos a még hiányzó munkálatok befejezésén túl az épület energetikai ellátását nyílászárók cseréjével, napelemek alkalmazásával, saját kerti kút fúratásával korszerűsítette. A római magyar katolikus közösség számára egy multifunkcionális termet alakíttatott ki az alagsorban, ahol filmvetítésekre, kisebb színházi előadásokra, néptánc és egyéb zenés rendezvényekre nyílik lehetőség, hogy a Szent István Alapítvány a kezelésére bízott épületben méltóan elláthassa a rá bízott hármas feladatot: a Rómába érkező magyar zarándokok segítését és ellátását, a helyi magyar katolikus közösség pasztorális ellátását és a Rómában élő magyarok nyelvi és kulturális gyökereinek ápolását.

2021-ben a hosszú felújítás és a Covid-19 vírus által okozott járvány kényszerű bezártsága után a Szent István Ház fennállásának 55. évében újra megnyitja kapuit a magyar zarándokok és minden jóérzésű turista előtt, aki Rómában nem csak szórakozni vágyik, hanem szellemi, kulturális és lelki feltöltődést keres.

2020.11.23.